1890 - 1946

(Bárdossy Jenő - felsőeőri Zarka Gizella) 1890. december 10-én születt Szombathelyen.

Középiskoláit Eperjesen és Budapesten végezte. Jogot Budapesten és Párizsban tanult, így nyelvtudása, - mely az angol nyelvet is magában foglalta - látóköre révén hamar társai fölé emelkedett. Kiemelkedését mégis elsődorban éles elméje alapozta meg. A fáma szerint a vizsgák idején diáktársai szájról szájra adták a hírt "Bárdossy Laci vizsgázik, menjünk, hallgassuk meg őt!"
Friss diplomával 1913-ban a kultusztárcához került, itt kezdte meg pályafutását.
A minisztériumi ranglétrán nagyon lassan haladt előre. Segédfogalmazó és még 1918-ban is csak miniszteri segédtitkár. 1921-ben kap miniszteri titkári kinevezést, amely még mindig csak igen alacsony fizetési osztályt jelentett. Eközben egy ideig Pest vármegye tanfelügyelője.
Az önálló magyar külügyminisztérium megszervezése után, 1922. február 18-án került új munkahelyére, a minisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője lesz. 1926-ban kap miniszteri osztálytanácsosi kinevezést, nem sokkal később már a sajtóosztály vezetője, 1930-ban pedig a londoni követség tanácsosa, tehát első beosztott tisztviselője, a követ távollétében a misszió vezetője.
Időközben megnősül és feleségül veszi belatini Braun Mariettát, aki révén rokonságba kerül Gömbös Gyulával, mivel neje -- Gömbös második feleségének testvére.
Feladata volt annak a magyar politikának az elfogadtatása, népszerűsítése, melynek a Trianon előtti Magyarország feltámasztása volt célja. Ez nem volt egyszerű, mivel az ország pesztízse a mélyponton volt.
Ehhez a nehéz küzdelemhez hiányzott a megfelelő anyagi támogatás is.
Az állandó idegi feszültség gyomrát oly beteggé tette, hogy egy műtét során a felét el kellett távolítani. Gyors felfogó képessége nehezen viselte el beosztotjai és kollégái lassúbb észjárását, nem szenvedhette a körülményeskedést.
A helyzetet az is bonyolította, hogy feleségét - mivel elvált asszony volt - nem mutathatta be a szigorú etikett szerint élő királyi udvarban, nem vezethette be a társasági élet magasabb köreibe és ez vérig sértette úri büszkeségét.
Londonban 1936 nyaráig szolgált, amikor is Bukarestbe kerül, immáron követi megbízással. Innen vezet karrierje a külügyminiszteri székbe, amelyet 1940 januárjának elején foglalt el, Csáky István gróf hirtelen halála után.
Gróf Teleki Pál halála után, Horthy felkéri a miniszterelnöki szék elfogadására, melyet ő 1941. április 3-án elfoglal. 1942 márciusáig Magyarország miniszterelnöke.
1943-ban elvállalja az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnökségét, 1944 májusában pedig szülővárosa, Szombathely képviselője lesz.
1943-ban könyvet jelentet meg "Magyar politika a mohácsi vész után" címmel.
A front közeledtével 1945 elején, Szombathelyről - Veesenmayer követ segítségével - családjával áttelepszik Bajorországba.
1945 április 25-én felkeresi a svájci követet, hogy országába beutazási vízumot kérjen. A követ, Hans Frölicher, Bárdossyban diplomatát látott, tehát olyan személyt, aki alapjában azt tette, amit szakmája megkívánt és javasolta az engedély megadását.
A következő napokban átlépi a határt és elnyeli a vidéken felállított gyűjtőtábor.
Úri büszkeségét azonban mélyen sértette ez a helyzet, úgy vélte, hogy diplomataútlevele birtokában joga van családjával együtt szabadon mozogni. Ezzel azonban kihívta maga ellen a sorsot. Ügye a berni igazságügyi és rendőrségi miniszter elé került.
A mellette szóló igazolások ellenére kiuztasították és családjával együtt május 4-én áttették a német határon.
Az amerikai hatóságok letartóztatták és hónapok múlva Magyarországra szállították.
1945 október 29-én állították bíróság elé, ahol a háború alatti szerepéért bűnösnek találták.
1946 január 10-én végezték ki.
Ma sem tudjuk, hol nyugszik...

A Bárdossy család sírja Szombathelyen, a Szent Mártoni temetőben