0114.jpg01OKLEVELa.jpgBárdossy címer MNG2.jpgBárdossy_Béla_családja.jpgBárdossy_család2.jpgCassovia_1617.jpgb_zoltán_és_családja.jpgbárdossy_aladár_riedinger_erzsi_esk_2.jpghzassgi_szerzds_4.jpglawnbg1.jpgsiofok.jpg

1767. augusztus 18-án született Felsőszalókon:

Keresztszülei: gróf keresztszegi Csáky János és gróf galántai Eszterházy Borbála.

Jogi tanulmányait kitűnően végzi, „a három első között kitűnt”[1]. Először a Királyi Kúria főjegyzői hivatalának kiadója, majd Kaposvárra kerül, ahol uradalmi ügyészként dolgozik.

Lőcsei működéséről a következő bizonyítványt kapja:[2]

"Mi, Szepes vármegye előkelői, bárói, mágnásai és nemesei, jelen levelünk értelmében tudtul adjuk mindazoknak akiket illet, hogy amidőn mi alulírt hónapban, napon és helyen összejöttünk, hogy gyűlést tartsunk, bizonyos, a mi megyénket illető közügyeket megtárgyalni, és nagyszámú azt illető dolgot és ügyletet, egyszersmind eldöntendők lettünk volna nemzetes Bárdosy Antalnak hozzánk alázatosan benyújtott folyamodványát, a maga nemében megfelelő módon és te-jességben, hogy méltóztassunk kiadni neki hiteles bizonyító iratot.
Mivel pedig a jogosan kérelmezőtől nem lehet megtagadni a beleegyezést, de maga a kérelmező, röviden arról, hogy tanulmányainak befejezése után hatóságunknál, nevezetesen a jegyzői hivatásban, a megye alsó bírósági joggyakorlatát elvégezni tartózkodik ezidőszerint, amennyiben ezt az alsóbíróság elnökségének és többi tagjának hiteltérdemlő jelentéséből tudjuk, hivatalának
minden elvégzendő részét kellően teljesítette, egyébként erkölcseiben derekasan, kivitelében pedig ügyesen és szorgalmasan, egyszersmind igen megbízhatóan végezte.

Ezért elrendeljük említett kérelmezőnek, Bárdosy Antalnak fentiekről hiteles bizonylat kiadását engedélyezni egyhangú határozattal, amiként adjuk és hozzájárulunk, mindezek hatályával és bizonyságlevelével.

Adatott közgyűlésünk által 1791. január 20-án, Lőcsén

Átolvasta és kiadta a bíróság jegyzője: jekelfalusi Jekelfalusy Zsigmond sk.”

Somogy vármegyébe történő átköltözésekor Szepes vármegye igazolja nemes-ségét:[3]

„Mi, Szepes megye előkelői, bárói, főnemesei és nemesei tudtul adjuk mindazoknak akiket illet, hogy amidőn mi a keltezésbeni évben hóban és napon összejöttünk, hogy megtárgyaljunk bizonyos, igen súlyos, ezen vármegye közönségét érintő, reátartozó ügyet, Lőcse szabad királyi városában, mely a megyei közgyűlésnek általában megszokott helye, egyetértettünk abban, hogy eme nemzetes Bárdosy János urat, a királyi lőcsei gimnázium igazgatóját, aki korábban a mi megyénknek, a 16 város részéről ülnöke volt, ki nálunk alázatosan könyörgött, hogy miután az ő fia, nemzetes Bárdosy Antal, Somogy vármegyébe, mint uradalmi jogtanácsos átköltözött, neki kétségtelen nemességéről hiteles bizonylatot adni kegyeskedjünk.

Minekutána pedig a jogos kérelmet elutasítani nem volt szándék és köz-tudomásra tartozik, miszerint a kérelmezőnek nemessége teljesen minden kétségtől mentes, ezért bizonyítjuk nemzetes Bárdosy Antalnak, előbb említett Bárdosy János úr fiának, igaz és kétségtelen nemesi mivoltát.

Ezen bizonyságlevelünket megerősítjük a mi megyénk hiteles pecsétjével.

A szabad kir. Lőcse város általános közgyűlésén 1795. április 28-án.

elolvasta és kiadta: filitzi Almásy Lajos Szepes megye esküdtje és aljegyzője.”

1796. július 5-én Somogy vármegye felveszi nemesei sorába.[4]

Kaposváron, 1796. július 20-án feleségül veszi Mayer László és Vály Anna leányát, az akkor éppen 20 esztendős Juliannát.

1799-ben születik József fiúk. A család, a Kaposvárhoz közeli Nagybajomban él, majd Gigén vásárolják meg az ún. Dongó-féle kúriát.[5]

Bárdosy Antal időközben Sárd és Babocsa uradalmak jószágigazgatója lesz, azonban karrierje hirtelen véget ért, ugyanis 1801. február 23-án meghal. Felesége is hamar követi, 1802. október 7-én költözik el az élők sorából.

 



[1] Bárdossy János önéletleírásában emlékezik meg róla

[2] Családi archivum

[3] Családi archivum

[4] Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban SML): Protocollum Congr. 1796. július 5. 138.o.

[5] SML: Prot. Congr. III. 1799. december 2. 1107, 254-255.o.