0114.jpg01OKLEVELa.jpgBárdossy címer MNG2.jpgBárdossy_Béla_családja.jpgBárdossy_család2.jpgCassovia_1617.jpgb_zoltán_és_családja.jpgbárdossy_aladár_riedinger_erzsi_esk_2.jpghzassgi_szerzds_4.jpglawnbg1.jpgsiofok.jpg

Édesapja, Bárdosy Antal, Kaposváron, 1796. július 20-án feleségül veszi Mayer László és csalticzi és váli Vály Anna leányát, az akkor éppen 20 esztendős Juliannát.

1799-ben születik József fiúk. A család, a Kaposvárhoz közeli Nagybajomban él, majd Gigén vásárolják meg az ún. Dongó-féle kúriát.[1]

Bárdosy Antal időközben Sárd és Babocsa uradalmak jószágigazgatója lesz, azonban karrierje hirtelen véget ért, ugyanis 1801. február 23-án meghal. Felesége is hamar követi, 1802. október 7-én költözik el az élők sorából.

Az akkor három éves gyermeküket Mayer Julianna nagybátyja, Vály János[2], megyei ügyész veszi gyámsága alá.

A kis Bárdosy József a Kaposvári Algimnáziumban kezdi meg tanulmányait, ahol - mint a következőkből kiderül - kiváló eredménnyel tanul.

„A tanuló, nemes Bárdosy József, 13 éves r.k. nemzetisége magyar. 1812. évben szorgalmasan látogatta a IV-ik grammatikai osztályt. Vallásból kitűnő és első. Olvasásban és tudományokban az első félévben, kilenc tanulótársa között, akik közül öt jeles és négy kitűnő, a legelső helyet foglalja el a kitűnők között. A magyar nyelvet, mint itteni ismeri. Erkölcseiben, viselkedésében, jeles.

Adatott a Kaposvári Algimnáziumban, 1812. április 14-én.

Balázs Márton, a IV. osztály főnöke, Varga István, Somogy megye táblabírósági ülnöke és annak orvosa, mint igazgató.”[3]

Vály, 1812-ben kérelemmel fordul a megye közgyűléséhez:[4]

"Néhai Bárdosy Antal, a legnemesebb tudományú és példás erkölcsű jogtanácsos unokahúgomat, Mayer Júliát, Vály Anna elsőszülöttjét nőül vette, Bárdosy József nevű fiacskáját épp nemzvén, az Úrban előbb ő maga, nemsokára pedig felesége is elhunyt, az árva magzat teljes nevelése és ősi javai reám hárultak. Minekutána ezen gyermek immár a negyedik grammatikai osztályba jár, és az idecsatolt bizonyítvány szerint minden tanulmányban a legelsőnek tűnik ki, ezek szerint alázatosan kérelmezem Kegyességtek királyi hivatalánál, hogy e szegény árvát, aki egyébként a legnemesebb család sarja, s ki eleddig mások segélyén nevelődött, a felséges Teresianum Akadémia alapítványi intézetébe felvételre és annak hajlékába kegyes befogadásra méltóztassanak őt, Őfelsége Kancelláriájánál ajánlani!"

Az Academia Theresiana-t Mária Terézia alapította 1746-ban Bécsben. Azzal a céllal hozta létre, hogy a birodalom nemes ifjai itt kaphassanak olyan műveltséget és képzést, mellyel alkalmassá válnak köztisztviselői állások betöltésére.

A magyar nemességből küldött 15 ifjú, nem csupán ingyenes ellátást és oktatást, hanem ezen felül évi 100 forint juttatást is kapott, valamint kirendeltek melléjük külön magyar nyelvű tanárt is. Az ifjakat a Magyar Kancellária választotta ki és jelölte.

A kérvényt a megye közgyűlése továbbította, melyet a Kancellária további kiegészítéseket kérve a 1812. július 31-én, a Helytartótanács hatáskörébe utalt.

Bárdosy József tanulmányai befejeztével visszatért Kaposvárra, ahol 1821. szeptember 16-án feleségül vette Brechter Ferenc[5] és Szarka Katalin leányát, Katalint (*1800. október 18. Kaposvár). Frigyükből született 1825. február 7-én Eduárd, az ükapám.

Az 1818. szeptember 18-án, 74 éves korában elhunyt Vály János végrendeletében kitér Bárdosy Józsefre is. A végrendelet végrehajtása évekig tart, a kijelölt végrehajtó Igmándy József volt. Az 1824-ben kelt jegyzőkönyv a következőkről tudósít:[6]

„A 9ik és 10ik pontokra: Kis-Bélládi és Csekei Bars Vármegyei pusztákban Bárdossy József Urat özvegy Majerné asszonyságnak holta után illető rész jószágotskának néhai Jeszenszky Elek sucessoritól leendő kiváltására rendelt 2000 forint. Ugy ezen summának a Tettes Nemes Vármegye 1824ik esztendei october 18án tartott Nagy Gyűlésének 2345ik szám alatt Bárdossy József Úr Instantioja következésében meg rendelt Intetesek fejében a Testamentum publicatiojának napjátul fogva, vagy is 1818ik esztendei September 18ik napjátul fogva usqve ultinam Septembris 1824. az az 6 esztendőre és 13. napra.

A 11ik Pontra: Boldogult Vály János Úr Nyitra Vármegyében lakozó mostoha testvérjeinek gyermekei ezen Testamentumbéli pontnak foglalatjáról általam tudosittatni fognak a végett, hogy in casum defectus Bardosiani ezen 2000 Fra nézvest magokat mihez tartani tudhassák.”

A végrendeletben szereplő 2000 forint kifizetését a vármegye közgyűlése azzal a feltétellel hagyja jóvá, hogy Bárdossy Józsefnek igazolnia kell, hogy „…származása néhai Baros Theresiatul néhai időssebb Vály Pál úr első feleségétől volt légyen öreg annyának néhai Majer László úr özvegyjének született Vály Anna asszonynak…”

A végrendelet további pontjai is érintik Bárdossy Józsefet:

„A testamentum 15ik pontjára: Fegyverei a boldogultnak holta után a Conscriptio utmutatása szerint nem maradtak, azért azok Bárdossy József úrnak nem is resignáltathattak. Vály Familiának czimerével ki mettzett arany pecsétes gyűrű a Conscriptionak 13ik száma szerint Vály Boldizsár Szent-Lőrintzi fiscalis urnak azonnal által adatott. Az arany öve holta után nem találtatott. Az arany óra pedig Bárdossy József Urnak elholtával Eduárd nevű árva fiatskája részére az özvegynek született Brechter Katalinnak által adattatott.”

A kis Bárdossy Ede, még nincs egy hónapos sem, mikor 1825. március 4-én édesapja meghal. Elemi iskoláit Kaposváron végzi, majd Pécsre kerül, ahol jogot hallgat.

 



[1] SML: Prot. Congr. III. 1799. december 2. 1107, 254-255.o.

[2] Vály János volt az Esterházy-uradalom ügyvédje is. Az ő vezetésével jött létre 1812-ben a Kaposvári Állami Főgimnázium. 1818-ig, haláláig vezette az intézményt, melyre végrendeletében húszezer forintot és a teljes könyvtárát hagyta.

[3] Családi archivum

[4] SML acta congr. 1223/1812 és 2249/1812

[5] Brechter Ferenc (*1751-†1821. január 21. Kaposvár) az Esterházy uradalom mérnöke, a földméréstanról Bécsben könyvet adott ki: Urbarial-Regulation oder Richtschnur für Ingenieure zur Regulierung der Unterthanen im Königreich Ungarn. (Wien und Eisenstadt, 1805.)

Az ő munkája továbbá az Orci-patak Toponár és Taszár (Somogy m.) közti szakaszának vízrajzi térképe (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára VI. P.24)

[6] Somogy Megyei Levéltár, Vály 1774-1824 No.1 és 2.