dr. Czeizel Endre: Tudósok, Gének, Dilemmák (Galenus Kiadó, 2002)

dr. Czeizel Endre munkatársaként közreműködtem a magyar származású Nobel-díjas tudósok családfájának és családtörténetének összeállításában. A könyvben szereplő tudósok többségének családfája kutatásaim alapján készült el.

Bárdossy Péter:

EGY MAGYAR NÉPTANÍTÓ ÖNÉLET LEÍRÁSA ÉS ÉLMÉNYEI -Kárpáti János élete

Kárpáti – eredeti nevén Vlaszák – János, elszegényedett birtokos család gyermeke. 1865-ben született Cegléden. Iskolás éveit Kecskeméten és Kiskunfélegyházán töltötte.
Megismerte az Alföld szegénysorsú parasztjainak életét, sorsát. Szigorú édesapja bíztatására a tanítói pályát választotta és mivel az apai nevelés a zenei jártasságra is kiterjedt, ezért kántortanító lett.
Az Alföldről a Dunántúlra, Zamárdiba került, ahol 1881-1884 között volt tanító.
Ez alatt letette a pécsi tanítóképzőben vizsgáit is és mindössze 18 évesen, már végzett tanító lett.
Zamárdiból Balatonudvariba kerül, ahol családot alapít, majd nyolc évi működés után, 1891-ben megpályázza és elnyeri a gyenesdiási kántortanítói állást.
Rövid időn belül a település megbecsült alakja lesz, sőt a keszthelyi „intelligencia” is befogadja.

Kántortanítóskodása mellett Keszthelyen a fürdőmesteri és Gyenesdiáson a postamesteri teendőket is ellátja.
Hamar felismeri a Balaton adta lehetőségeket. Lelkes híve és tagja lesz a Balatoni Szövetségnek.
Az akkor kezdődő fürdőmozgalom élére áll és vezetésével felépül a gyenesdiási fürdő, mely méltó versenytársa lesz Keszthelynek.
Elindítja a filoxérától súlytott Gyenesdiást a felvirágzás útján.
Lehetőséget kapnak a falubeliek arra, hogy új bevételi forráshoz jussanak az akkor még újnak számító turizmusból.
Kárpáti nem elégszik meg eddig elért sikereivel, hanem a Keszthely és Gyenesdiás között elterülő, akkor még csak legeltetésre használt területet, a Zámort szeretné hasznosítani, villatelkekre felosztatni. Törekvését siker koronázza.
Az akkor épülő vasútvonal kialakításában is tevékenyen részt vesz, az ő fellépésének köszönhető, hogy Gyenesdiás nem marad megfelelő színvonalú vasútállomás nélkül.
Ezekután sem pihen, „népének” újabb megélhetési forrásokat keres és talál. Először gyékényfonó tanfolyamokat szervez és honosít meg a faluban, majd selyemhernyó tenyésztésbe kezd.
Tevékenységét támogatja a már említett Balatoni Szövetség is.
Közéleti tevékenysége mellett folyamatosan publikál a keszthelyi lapokban. Számos írása jelenik meg a szívén viselt ügyekben, úgymint a fürdőélet, a vasút kérdése, a borászat és a gyékényszövő háziipar.
Ezek mellett novellákat, tudósításokat ír. (Erzsébet királyné halála előtt is egy novellával tiszteleg.)
Jellemével, tevékenységével kivívja az általános elismerést, Gyenesdiás és Keszthely kiemelkedő, vezető férfiúja lesz. A közoktatásügyi miniszter igazgató-tanítóvá nevezi ki.
A kommün alatt Gyenesdiás tanácselnöke, pozícióját a falu kifosztásának megakadályozására használja fel.
Gyermekei közül fia, Zoltán, tüzértisztként végigharcolja a világháborút, elismerésül vitézzé avatják.
Tanítói és közéleti tevékenységét 1925-ben fejezi be.
1936-ban kezdi leírni élete történetét, mely felidézi azt a küzdelmes időszakot, azt a fejlődést, mely a századfordulón oly jellemző volt Magyarországra.
Megismerteti az olvasóval azokat a problémákat, törekvéseket és eredményeket, melyek akkoriban foglalkoztatták az ott élőket.
Számos helytörténeti érdekességgel, adalékkal szolgál az utókornak és felidézi azokat az embereket, akik műveltségük és társadalmi helyzetük révén magukra vállalhatták egy-egy eszme megvalósítását, de nem feledkezik meg a szegényebb rétegekről sem. Így találhatjuk meg a műben a legegyszerűbb földművestől kezdve a keszthelyi, módosabb gyáriparoson, polgárokon keresztül a főúri osztály képviselőit is.
Az ő életük, ténykedésük megismerése szorosan hozzátartozik a kor megértéséhez is.

A könyv 3.200 Ft + postaköltség áron megrendelhető.

Fizikai Szemle 2001. május-júniusi száma      

Dr. Czeizel Endre - Bárdossy Péter:  Hevesy György gyökerei

Hevesy György 1943-ban kapott Nobel-díjat „az izotópok mint nyomjelzők alkalmazásáért a kémiai folyamatokban" indoklással. A közölt tanulmány családját, származását és kiterjedt rokonságát mutatja be a genetika szemüvegén keresztül.

Vasi Szemle 2002. LVI. évfolyam 5. száma  

Bárdossy Péter: A Vas vármegyei Bárdossy család története

A Vas vármegyei bárdosi Bárdossy család a megye egyik legrégebbi nemesi családja, ezidáig azonban még senki sem dolgozta fel részletes történetét. Nevét a szombathely közelében lévő Bárdos községről kapta. Első okleveles említése 1368-ból való.

Az évszázadok során a család több ágra szakadt és a megye különböző településein gazdálkodott birtokain. Ezen ágak közül emelkedett ki az ún. inczédi ág, melyből többen választották a közhivatalnoki pályát és töltöttek be jelentősebb pozíciókat a megyénél és Szombathely városánál.
Legismertebb tagja a családnak Bárdossy László, aki 1941-42 között Magyarország miniszterelnöke volt.