Családtörténet

Anno 1368


A Szombathely közelében lévő névadó Bárdos - ma Bozzai - község volt a család ősi fészke. A korai oklevelekben különböző írásmóddal találkozunk, így például 1433-ban "Bardus" , 1435-ben pedig "Terra Bardustelek" 

Valószínűleg őrszállás volt, így eredete a X. századra nyúlhat vissza. A Bárdustelek későbbi elnevezés inkább a személynév alak eredetet támasztja alá, azaz a teleknek Bárdos nevű birtokosa lehetett.

A "bárdos" szó jelentése faragó azaz ács . Feltehetően a település alapítói között számos ács lehetett, akiknek foglalkozásáról nevezhették el a falut. A Bárdossy személynév a "Bárdosi" - azaz Bárdosról származó - késői alakja.

A XII. század végén még a birtokos családoknak is csak egy része élt olyan családnevekkel, mely a birtokok neveiből alakult ki. Az ilyen típusú családnevek a legkorábbiak.

A birtokkal nem rendelkező, nem szabad kis családok csak a XIII. század végén, XIV. század legelején kaptak családnevet, talán éppen a birtokos családoknál meghonosodott "dictus" nevek mintájára.

A Bárdossy család első, fellelt okleveles említése 1368-ból való, mikor a vasvári káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy Bubek István országbíró ítéletlevele alapján Mileki Pál fiait beiktatta Milek és Bárdostelke birtokába.

Az oklevél szövegében szerepel Bárdosi Gergely és fia Miklós (Nicolao filio Gregorii de Bardus.) Miklós, mint királyi ember (homo regius) szerepel. Ez alapján Bárdosi Gergelyt tekinthetjük a család legkorábbi ismert ősének.

A család - illetve a település - neve nem bukkan fel korábban annak ellenére, hogy a szomszédos Bozzai 1271 óta szerepel a forrásokban.

A korábban említett Bárdosi Gergely fiával, Miklóssal 1376-ban ismét találkozunk, mikor a vasvári káptalan előtt Mileki Miklós 2 márkáért elzálogosítja számára lipárti birtokrészét.

Miklósnak lehetett fia András, kinek fia János volt. 1412-ben A győri káptalan a Bárdosi János és mások által a vasvári káptalan lipárti jobbágyain elkövetett hatalmaskodások ügyében vizsgálatot tart. (Bárdosi János Mindenszentek ünnepe környékén a vasvári káptalan Lipárton lakó, Simon nevű jobbágyát meg akarta ölni.)

1429. november 15-én Zsigmond király előtt néhai Mileki Miklós leánya Balkó a maga és fivére András nevében tiltakozik amiatt, hogy a koltai nemesek és Mileki Bárdosi János elfoglalják a mileki birtokot.

E János - és fia László - már Milekről is írta magát, ami a család történetében sem azelőtt, sem pedig azután nem fordul elő.

Az ezután következő több mint 100 év eseményeiről nincs információnk, azonban 1549-től kezdődően a Vasvári Káptalan számos feljegyzése tudósít a Bárdossyak cselekedeteiről. 1549-ben Bárdoson találjuk Bárdossy Albertet, I. Mihály és I. György fiaival .

1550. szeptember 18-án bődi Gálos László Bárdoson tíz hold szántóföldet zálogba ad Bárdossy I. Benedeknek . E Benedek feltehetően testvére lehetett Albertnek.

Albertnek lehetetett fia I. Miklós, ki szerepel az 1554-es nemesi összeírásban és Péter.

A család további leszármazását és történetét, valamint az okiratokkal, anyakönyvekkel alátámasztott családfáját a Bárdossy család története című könyv tartalmazza.